pénzügyi terv, pénzügy, pénzügyi vezetés, beruházás, finanszírozás

A pénz értékétől függetlenül…

Statikus beruházási döntésmódszerek I.

Sorozatunk előző részében átrágtuk az általános alap szempontokat és fogalmakat a beruházási döntéseinkhez. Felsoroltuk továbbá, hogy milyen döntési módszerek léteznek, melyek a statikus- és melyek a dinamikus módszerek, illetve miért statikus a statikus, és dinamikus a dinamikus (vagy mondhatnánk úgy is, hogy nem diszkontáló az egyik, és diszkontáló a másik – azaz a pénz időértékét nem-, illetve figyelembe veszi).

Eljött hát az ideje, hogy elkezdjük ezeket a módszereket minél érthetőbb nyelvezetre fordítva végigtárgyalni – hogy egy kisvállalkozó is értelmezni és tudatosan használni tudja azokat a saját döntéseiben.

Legkisebb költség módszer (Smallest Cost)

pénzügyi terv, pénzügy, pénzügyi vezetés, beruházás, finanszírozás

A legegyszerűbb számítási módszer. Túlságosan is egyszerű. :-)

Lényege, hogy azt a beruházást kell megvalósítani, ami a legkevesebb pénzbe kerül.

Egy vállalkozónak egy ilyen mondat olvastán azonnal ráncolnia kell a homlokát… elegendő szempont lehet ez egy ilyen komoly döntéshez? Természetesen nem! Ha semmi más szempontot nem is veszünk figyelembe, azt mindenképpen muszáj, hogy egyáltalán nem számol ez a módszer a befektetések várható hozamaival… és még nagyon sok minden mással sem.

Szimpatikus lehet a könnyű érthetősége és használhatósága miatt, de sajnos azon kívül, hogy rangsoroljuk a már kiválasztott, vagy a részletes vizsgálatra váró beruházásainkat, semmilyen más komoly döntésre nem alkalmas.

Olyan esetben alkalmazható ez a módszer, amikor a befektetés végrehajtása eleve eldöntött, vagy jogszabályi kötelezettségen alapul és rögzített a műszaki specifikációja.

 

Számviteli profitráta módszer (Accounting Rate of Return)

pénzügyi terv, pénzügy, pénzügyi vezetés, beruházás, finanszírozásEnnek a módszernek a neve már egy kicsit ijesztőbben hangzik, szakmaibb. A számítása még ijesztőbb lesz, de értelmezni fogjuk. :-)

A módszer úgy számítja ki a beruházás átlagos jövedelmezőségét, hogy

a beruházás által várható átlagos profitot hasonlítja a beruházási kiadásokhoz, vagy a beruházás átlagos könyv szerinti értékéhez.

Lássuk: matematikailag a „hasonlítja” azt jelenti, hogy osztja vele, hisz így tud arányt meghatározni. Azaz a számlálóba az átlagos profitnak kell kerülnie, a nevezőben pedig – a vállalkozás döntésétől függően, hogy mihez akar hasonlítani – vagy a beruházási kiadások, vagy a beruházás átlagos könyv szerinti értéke.

Ennek ismeretében nézzük a képletet:

pénzügyi terv, pénzügy, pénzügyi vezetés, beruházás, finanszírozásA képletben az ARR talán adódik mindenkinek: a módszer angol megnevezésének (ld. a címben) a kezdőbetűi. A számlálóban nézzük először a jobb oldalt.

Az „E” az eredményt jelenti. Az pedig, hogy előtte ott szerepel a szumma jel, indexelve 1-től n-ig, azt fejezi ki így egyben, hogy a beruházás minden vizsgált évének az eredményét bele kell venni a képletbe, az első évtől az n-edik évig. Azaz: E1+E2+…+En… = 1. év eredménye + 2. év eredménye + … + n-edik év eredménye. Ezzel a számláló jobb oldalát értelmeztük.

A számláló bal oldalán az „n0” az évek számát jelöli. Ha matematikailag kicsit átalakítjuk a számlálóban lévő képletet, azaz elvégezzük a szorzást, akkor könnyen értelmezhetővé válik, hogy tulajdonképpen az egyes évek eredményeit osztja az évek számával a számlálóban – vagyis képez egy átlagos eredményt.

Ezt az átlagos eredményt fogja osztani a P0 taggal, ami vagy a beruházási kiadásokat jelenti, vagy a beruházás átlagos könyv szerinti értékét, ahogy azt fentebb már kifejtettük.

Így már logikus, és érthető az elsőre bonyolultnak tűnő képlet.

Ennek a módszernek az a nagy előnye, hogy közvetlen összefüggésben van a számviteli adatokkal, így a beruházás terv szerinti teljesítése könnyen ellenőrizhető (simán a könyvelésből).

Hátránya, hogy nem veszi figyelembe a pénz időértékét (statikus mutató lévén, ugyebár), illetve nem pénzáramból számol, hanem profit adatokból. Emellett az átlagszám használata félrevezető lehet…

A statikus módszerek harmadik tagja már ki fogja küszöbölni azt is, hogy pénzáramból fog kalkulálni…

Szeretnéd tovább olvasni a beruházásokról szóló sorozatunkat, és belelátni a későbbi, komolyabb, mélyebb ismeretekbe is, hogy végül okosan tudj dönteni az egyes beruházási alternatíváid közül?

Iratkozz fel a Beruházási döntéskódex című tréningünkre, ahol az eddigiek folytatásaként kapod a további tudásanyagot a postafiókodba.

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (2 votes, average: 5.00 out of 5)
Loading...Loading...

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>