cash-flow

Cash-flow: a vezető sorvezető!

Egy üzlettel, vállalkozással kapcsolatban hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, hogy adottak a költségek és a ráfordítások, adott az értékesítési árbevétel, a kettő különbözete pedig a profit. De tudni kell menedzselni a készpénz-állományt is!

A készpénz-állomány kritikus tényező egy vállalkozás mindennapi működésében, mégis profitban, nyereségben gondolkodunk általában. Ha kitalálsz/kidolgozol egy új vállalkozási ötletet, először átgondolod, hogy milyen költségekkel fog járni a tervezett termék vagy szolgáltatás előállítása, beszerzése, majd megtervezed mellé, hogy milyen árbevételt érhetsz el, azaz egy egységen milyen nyereséged képződik.

Tehát megtervezzük a nyereséget, de nem tervezzük meg magát a pénzköltést… Pénzt sajnos kell költenünk a vállalkozásunk működéséhez. Számos esetben mennek tönkre nyereséges vállalkozások azért, mert minden vagyonuk eszközökbe van fektetve, és nem tudják a költségeiket finanszírozni. Ennek a tőkének, az ún. forgótőkének (vagy működő tőkének) a megléte kritikus egy vállalkozás életében!

Sajnos, nem mindig tartjuk szem előtt eléggé a készpénz-állomány fontosságát. Ez az egyik legkomolyabb érv az üzleti terv készítése mellett.

 

Nézzünk egy egyszerű példát!

(Nagyon egyszerű lesz, ne ijedj meg, kérlek!)

Az egyik legegyszerűbb módja, hogy megértsük a dilemmát a pénzállomány és a nyereség (profit) között, ha végigvezetjük egy – egyébként nyereséges – cég tönkremenetelét, mert nem tudja teljesíteni a kötelezettségeit. Ez egy rövid, közérthető és egyszerű példa lesz, ami ráadásul bevezet Téged a mérleg, eredménykimutatás és cash-flow kapcsolatába is.

Kezdő adatok

Kezdjük a vállalkozásunkat 10 millió forinttal, ezt hívjuk tőkének. A példánk elején a mérlegünkben van 10 millió forint eszköz – a pénz – és 10 millió forint tőke. A forrás egyenlő lesz a saját tőkével, plusz a kötelezettségekkel. Egy kis pénzügyi összefoglalón nézzük meg, hogy jelen pillanatban hogy néz ki a cégünk ezekkel a kezdő számokkal.

cash-flow

Vásároljunk egy terméket

Végezzünk egy kereskedelmi tranzakciót. Vásároljunk egy adott szerkezetet 10 millió forintért, és adjuk el 15 millióért. Nem kell nagy fejszámolás hozzá, hogy bárki lássa, hogy a tranzakció végén kell lennie 5 millió profitunknak, ami már a cég bevételét képezi. Értékesítés, mínusz az értékesítés közvetlen költsége adja a profitot, azaz a nyereséget. Ekkor már 15 milliónk van a bankban. Ekkor a kimutatásunk továbbra is 10 millió befizetett saját tőkét mutat, de már van 5 millió forint bevételünk is, így az összes tőke megegyezik a pénzállományunkkal, ami az eszközök között szerepel. Nézzük meg a kis táblánkban, hogy állnak a pénzügyeink az üzlet után:

cash-flow

Vásároljunk 3 terméket

Vásároljunk egy újabb szerkezetet 10 millióért, és adjuk el ismét 15 millióért. Könnyen követhető, hogy ekkor 20 milliónk van a bankban. Tegyük ezt még egyszer: vásároljunk 10-ért, adjuk el 15-ért. Ekkor 25 millió van a bankban. Az értékesítésünk ekkor 45 millió Ft, az értékesítés közvetlen költsége pedig 30 millió, így adódik a 15 milliós nyereség. Nézzük meg, hogy áll a kis kimutatásunk ekkor:

cash_flow

Vigyünk bele egy kis realizmust

Ez persze csak a mesékben létezik így. :) Nos, akkor most lépjünk vissza egyet, és tegyük a példát kicsit életszerűbbé. A legtöbb esetben egy kereskedelmi tranzakciónak átfutási ideje, fizetési határideje van, ami gyakran 30 nap. Azaz, ha eladjuk a szerkezetünket 15 millióért, annak az átutalása, azaz az értéke nem fog megjelenni a bankszámlánkon még. Van már 5 milliónk a haszon sorban, de a bankegyenlegünk nulla. Ezzel szemben a vevőnk tartozik még nekünk 15 millióval, amit úgy hívunk, hogy „Követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból”, röviden „Vevők”. Hasonlítsd össze „Vásároljunk egy terméket” rész táblázatát az alábbi táblázattal. Valójában ez történik a komolyabb üzletkötéseknél:

Először az eladás oldaláról

cash-flow

Tudjuk, hogy ahhoz, hogy 15 millióért eladjuk a cuccost, 10 millióért meg is kellett vennünk. Amikor megvettük, akkor ugyanúgy igaz az, hogy nem kellett azonnal kifizetnünk az árát, hanem nagy eséllyel nekünk is van mondjuk 30 napunk rá. Ebben az esetben mi is tartozunk, mi a mi eladónknak, ahogy a mi vevőnk nekünk. Ezt a „tartozást” hívjuk „Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból”-nak, röviden „Szállítók”-nak. Ezzel együtt képződött 10 milliós készletünk, annak ellenére, hogy a fizetés még nem történt meg. Nézzük meg, hogy így, kicsit reálisabban, és mindkét oldalt így vizsgálva, hogy néz ki a pénzügyi helyzetünk:

cash-flow

Egy kis hitel…

Az eszközeink között van extra 10 milliónk készlet formájában, de ugyanígy van egy extra 10 milliónk szállítási kötelezettségben is, amik kiegyenlítik egymást szépen, így a mérlegegyensúly adott. Viszont nincs pénzünk!!! Így a következő két szerkezetünk vásárlásakor (amit még nem valós formában néztünk át) tegyük fel, hogy rövid lejáratú hitelt veszünk fel. Ekkor így alakul a kis kimutatásunk:

cash-flow

Így már méginkább hasonlít a példa egy valós tranzakcióhoz. Nagyon szépen látszik, hogy mennyire óvatosan kell bánni a pénzállománnyal, és milyen könnyen tudnak az egyes összegek „beleülni” a készletekbe és számlákba.

 

Még több realizmus: forgótőke!

Még a fent illusztrált példára is azt kell mondani, hogy teljesen irreális. Hol vannak pl. a költségek, mint: bérleti díjak, fizetések, telefon, marketing stb.? Hogy egyenlítjük ki ezeket a jelenlegi helyzetben? Hová vezethet, ha nem tudunk időben bérleti díjat, telefont, egyebeket fizetni, mert arra kell várnunk, hogy a mi vevőink kiegyenlítsék felénk a tartozásukat? Melyik eladó fog nekünk „hitelbe”, későbbi fizetési határidővel adni bármit, ha nem vagyunk fizetőképesek? Melyik bank fog hitelt adni nekünk? Ebben a stratégiában egy nagy dolog hibádzik: a forgótőke! Fontos! Számviteli szempontból a forgótőke a rövid lejáratú eszközök és rövid lejáratú kötelezettségek különbségét jelenti. A valóságban a forgótőke az a „ragasztó”, ami összefogja a cash-flow-t.

A következő számításunkban visszamegyünk a teljes példa legvégére és átalakítjuk úgy, hogy elegendő tőkével működjön a vállalkozásunk a kezdetektől.

cash-flow

 

Úgy tűnik, hogy ennek a vállalkozásnak 10 millió kezdő tőke helyett jobb lenne 40 millióval kezdeni. Ezeket az üzleti tranzakciókat ezzel a tőkével lehet úgy végrehajtani, hogy a forgótőke 55 millió forint legyen, és a vállalkozás további működése sincs veszélyben.

Nem mindig a kezdő tőkén kell változtatni… ha az az adott, akkor játszani kell a beszerzések, eladások időzítésével, stb. A lényeg az, hogy hasonló számításokkal kalkulálni lehet a működést, és figyelni kell a pénzállomány alakulására.

 

Remélem, ez a példa segít egy tiszta koncepció kialakításában.

 

Fontos! Minden egyes forint, ami a szállítók között szerepel, csökkenti a készpénzállományodat, és minden egyes forint, ami a vevők között szerepel, növeli azt!

 

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (2 votes, average: 5.00 out of 5)
Loading...Loading...

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>