eredménykimutatás

Eredménykimutatás – miről árulkodik?

Vizsgálnád a konkurenciát egy kicsit, és szeretnél jobban belelátni az eredményeibe? Esetleg céget szeretnél vásárolni, vagy a saját céged eredményeit elemeznéd? Vagy egyszerűen csak kívülállónak érzed Magad, ha a társaságodban az eredménykimutatás kerül szóba? Az a jó hír, hogy nem kell egyetemet végezni ahhoz, hogy értelmezni tudd. Az eredménykimutatás néhány nagyon egyszerű fogalomra épül, amiket valójában Te is ismersz és értesz. Ha pedig olvasni tudsz belőle, az hatalom: jól áttekintve az adatokat, nagyon fontos információkat kaphatsz belőle a vizsgált cégről.

A vállalkozás beszámolója alatt három dolgot értünk általában: mérleg, eredménykimutatás és cash-flow. Ezeket minimum évente el kell készíteni.

Leggyakrabban a mérleggel és az eredménykimutatással találkozunk. A kettő között egy nagyon nagy lényegi eltérés van: a mérleg egy „pillanatfelvétel”, míg az eredménykimutatás egy „film” a vállalkozásról. Más szavakkal a mérleg megmutatja, hogy milyen eszközei vannak – eszközök -, illetve milyen tartozásai – források – egy adott időpillanatban (általában december 31-ei fordulónappal). Az eredménykimutatás pedig azt mutatja meg, hogy mi történik egy bizonyos időszakban (általában egy évben) a vállalkozásban: mi jön be, mi megy ki, és mi marad meg a végén.

Oké, tudjuk, ennél azért sokkal bonyolultabban néz ki egy eredménykimutatás. :-) De a lényege mindnek ez, csak alá vannak bontva az egyes fősorok (bevételek – költségek = eredmény). És mivel a cég tevékenységétől függően más-más eredménykimutatás a beszédesebb, még van két típusa is, összköltség, és forgalmi költség eljárású (A és B típusú) eredménykimutatások. Arról, hogy melyik típust készíti, a vállalkozás dönt.

Nézd csak meg ilyen szemmel a két típusú eredménykimutatás általános sémáját!

eredménykimutatás

Mindkét típusnál megtalálod a fent említett bevételek részt (I. Értékesítés nettó árbevétele, amit előtte részletesebb sorokra bont, de ezen a soron összesíti a bevételeket), a költség részt (soronként felsorolva típustól függően), és az eredmény sorokat. Ugyanúgy bevétel-költség=eredmény logika, csak az egyes sorok szét vannak bontva, mert így több infót adnak az adott tételről. A vállalkozásnak a tevékenységéből lesz egy nettó árbevétele. Az árbevételhez vannak szorosan kapcsolódó költségek, melyek változnak az árbevétel nagyságának változásával hasonló arányban (ha többet termel a cég, ezzel a termelési költsége is nő pl.). Ezek különbözetéből van egy bruttó profitja. De vannak olyan általános működési költségei, vagy fix költségei is, amik nem függnek az árbevétel alakulásától, mindig fennállnak (pl. rezsi költségek). Ezeket is jó külön látni, vezetni, és beszámításukkal már egy adózás előtti eredmény kalkulálható. Ezután természetesen bele kell számolni az adókat, kamatokat, esetleg értékcsökkenést is, és így, a folyamatos költség-levonásokkal áll elő a végére a nettó eredmény.

Ez a levezetés még mindig ugyanaz a bevétel-költség=eredmény logika, amit mindig előveszünk. Csak kicsit kibontottuk a sorokat.

Ez után az általános logikai magyarázat után nézzük meg, mit kell figyelned, ha felül akarsz vizsgálni, értelmezni akarsz egy eredménykimutatást:

 

Nézd meg a végét

Természetesen a legoptimálisabb az, ha az eredménykimutatás eredménye egy pozitív szám. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás több bevételt tudott elérni a vizsgált időszakban, mint amit ki kellett fizetnie mint költség. Tudja fizetni az alkalmazottait, rezsijét, stb., és nem hitelből kell ezeket fedeznie.

Ha viszont az eredmény negatív szám, akkor több a költsége, mint a bevétele. Vizsgáld meg, miért és a továbbiakban mi várható? Átfordul pozitívba, vagy még mindig mínusz marad?

A nettó veszteség egy darabig még nem feltétlenül jelent katasztrófát. Egy kezdő vállalkozásnak lehet egy csomó induló költsége, ami nem mindig várható, hogy már az első, vagy akár az első három évben meg is térüljön. Vagy lehet a vizsgált vállalkozás egy speciális vállalkozás is (pl. mezőgazdaság). Ha a vállalkozás a kukorica termelésére specializálódott, és az adott időszakban nem volt eső, így nem termett a kukorica, veszteséges idényt hozhat. Ez akár évekig is „normális” lehet.

Probléma akkor van, ha a nettó veszteség állandóvá válik, és a cégnek nem lesz már elég pénze a működéshez.

 

Vizsgáld a bevételeket

Mennyire tekinthetők valósnak és továbbra is elvárhatónak a bevételek, illetve mennyire köszönhetők speciális helyzetnek, adottságnak? Pl., ha vattacukor-üzletet indítottál, és az első évben még minden barátod, családod, mindenki Nálad vásárolt nagy örömében, akkor mennyire lehet alapozni arra, hogy ugyanez a bevétel meglesz akkor is, ha már ez a szeretethullám, szeretet-vásárlás megszűnik?

Vagy ha az éves bevételedet egy nagy eseménynek, esemény-sorozatnak köszönheted (óriási fesztivál, sportesemény, stb.), akkor vizsgálni kell, hogy várható-e ez, vagy hasonló a következő időszakban is, és ha nem, akkor nélküle is tudod-e hozni azt a bevételt?

 

Nézd meg a költségeket

Logikusak? A legtöbb vállalkozásban vannak munkabérek és járulékaik, biztosítások, bérleti díjak, beszerzési költségek, kamatok és még egy rakás költség. Vannak olyan költségek, amik nem jelennek meg, de elvárnád?

Például: ha egy vállalkozásnak van 100 alkalmazottja, de nincs se bérleti díja, se hitele, akkor van saját tulajdonú irodája, ahol a velük kapcsolatos irodai, számfejtési, egyéb dolgokat elvégzi? Vagy bérbe adja ezt a munkát? Hol jelenik meg, illetve megjelenik-e valahol az ehhez logikusan kapcsolódó költség?

 

Új nézőpont: az összegek

Mik a legmagasabb költségek? Ha egy szolgáltató cégről beszélünk, várhatóan a munkabérek, vagy alvállalkozói díjak lesznek a legmagasabbak. Ha termelő cégről, akkor az alapanyagok, a gyártás hozza a legnagyobb tételt.

Például mi van, ha a cég vezetője azt állítja, hogy a cég évek óta profitábilis (nyereséges), de látod, hogy óriási kamatköltségek szerepelnek a kimutatásban? Mi indokolta a hitelfelvételt, és kitől? Mennyire reális a hitelkamat nagysága?

 

Hasonlítás az előző évekhez

Rendszerint az eredménykimutatás különböző oszlopokban megmutatja az előző év(ek) eredményeit is, sőt azok százalékos változását is évről-évre. Elemezd a kiugró változásokat: miért nőtt 50%-kal a munkabér egyik évről a másikra? Miért lett a biztosítás 20%-al alacsonyabb? Új sávba került a biztosítása a cégnek, ami ekkora változást okozott? Vagy biztosítót váltott? Netán bizonyos díjelőírás törölve lett, ezáltal azonban veszélyben is lehet akár a cég?

 

A számok közötti logikai kapcsolatok vizsgálata

Ha például a munkabérek nőttek egyik időszakról a másikra, de a hozzájuk nagyon szorosan kapcsolódó járulékok töredéke mértékben változtak, annak mi az oka? Nincsenek bejelentve? Összefüggések a sorok között! Keresni kell!

 

Minden ilyen kérdésre lehetnek abszolút logikus és reális magyarázatok. De el lehet indulni rajtuk, és rajtuk keresztül könnyebb megérteni, mi zajlik a vállalkozásban. Ha pedig már legalább ezen a szinten átlátod az eredménykimutatás eddig „kínai” mivoltát, máris biztonságérzetet adhat.

Ne feledd: bevételek – költségek = eredmény

Minden más csak részlet! De az ördög mindig a részletekben rejlik…!!!

 

 

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (1 votes, average: 5.00 out of 5)
Loading...Loading...

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>