mutatószám, elemzés

Értsd meg és használd ki! – Mutatószámok és elemzésük

Érintettük már, és még sokat érinteni is fogjuk azokat a mutatókat, melyekkel a beszámolónkból információkat nyerhetünk, következtetéseket vonhatunk le.

Azokat a beszámolókat (mérleg, eredménykimutatás, cash-flow), melyeket időnként a kezedbe nyom a könyvelőd és két ujjal, óvatosan, minden fertőzést elkerülendő igyekszel túl lenni a vele kapcsolatos muszáj feladataidon (pl. aláírás), a vállalkozásod fejlődése szolgálatába állíthatod, ha megtanulod érteni, értelmezni. Nem közgazdász, vagy könyvelő, vagy bármilyen szakember szintjén kell ezt elképzelni. Érthetően, mindennapi nyelven, azon a nyelven, amin Te is megérted, és a segítségével következtetéseket tudsz levonni a vállalkozásod terveiből vagy eredményeiből.

Az alábbiakban néhány példát kiragadunk… csak kóstolónak. De ha tetszik, akár minden beszámolóra tudunk hasonló mutatókat számolni, és következtetéseket levonni, elemezni. No para! Csak figyelj! :-)

Az alábbi tábla egy illusztráció. Megmutat egy csomó szokásos üzleti mutatószámot, melyek az üzleti terved pénzügyi részében megtervezett számokra, illetve a beszámolóidra alapoznak. Hasznosak és szükségesek ezek vizsgálata Neked, mint a vállalkozásod vezetőjének, illetve hiteligények esetén a bankoknak, pénzügyi elemzőknek, befektetőknek is.

mutatószám, elemzés

A tábla első két nagy blokkja az értékesítés, és az összes eszköz arányában mutatja meg a megoszlásokat a jelölt sorokra. Ezekből is lehet már okos következtetéseket levonni, de ezek még csupán a beszámolóid bizonyos sorának arányosításai matematikailag.

A „főbb mutatók” blokktól kezdődnek a valós mutatószámok. Nézzük meg ezeket sorban:

Likviditási ráta: A vállalkozás azon képességét méri, hogy meg tud-e felelni a pénzügyi kötelezettségeinek. Azt fejezi ki, hogy a forgóeszközök hogyan és hányszor haladják meg a kötelezettségeket (Forgóeszközök összesen / Rövid lejáratú kötelezettségek). Minél magasabb a mutató, annál inkább tudja fizetni a vállalkozás a kötelezettségeit, ha pedig az érték 1 alá esik, az fizetésképtelenséget jelent. Ha a példánkat nézzük, látszik, hogy első évben még éppen hogy fedezve vannak a kötelezettségek, majd évről-évre exponenciálisan nő a szám, egyre fizetőképesebb a vállalkozás. Ez a mutató nagyon jól használható a cash-flow problémák felismeréséhez is.

Gyorsráta: A forgóeszközöket a készletek nélkül vizsgálja, azaz csak a likvidebb eszközökre mutatja, hogy mennyire nyújt fedezetet a fennálló rövid lejáratú kötelezettségekre. ((Forgóeszközök összesen – Készletek) / Rövid lejáratú kötelezettségek). A példánkon ugyanaz az évről-évre való növekedés látható, ami a likviditási ráta esetében, ami mindenképpen a vállalkozás fejlődését tükrözi.

Idegen tőke aránya: annak meghatározása, hogy egy egységnyi vagyonra hány egységnyi adósság jut. (Kötelezettségek összesen / Összes eszköz). Ha értelmezzük, világossá válik, hogy minél alacsonyabb az érték, annál jobb, de a 100%-ot nagyon nem jó, ha meghaladja. Láthatjuk, hogy a példában évről-évre nagyon szépen, látványosan csökken az értéke, ami nagyon jó!

Eszközarányos jövedelmezőség: Azt mutatja, hogy az eszközök jövedelemtermelő képessége az adott időszakban mekkora, fejlődés esetén a mutató folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Nemzetközi gyakorlatban is ismert és használt mutató (ROA). (Adózás előtti eredmény / Eszközök összesen). Mivel a példánkban arányokkal számolunk, és az eszközök összesent 100%-nak tekintettük, így ez a mutató pont úgy fog mozogni, ahogy az adózás előtti eredmény, azaz ugyanazokat a %-értékeket adja.

Fentiekben csak néhány kiragadott mutatót tárgyaltunk, aminek a célja az, hogy érezhető legyen egy „hétköznapi” vállalkozó számára is a beszámolóiban rejlő hatalom. Reméljük, sikerült ezt éreztetni. Sikerült? :-)

1 Star2 Stars3 Stars4 Stars5 Stars (3 votes, average: 5.00 out of 5)
Loading...Loading...

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>